Kovászos uborka - a téli csemege

Az idén még nem tettem el uborkát, ez a tavalyi munkám, de az első blogomat letöröltem, a bejegyzéseket viszont elmentettem. Úgy gondolom, ötletnek jó lehet, magamat is figyelmeztetem rá, hogy a nyáron tennem kell el kovászos uborkát, mert nagyon finom, ropogós volt:

A piacon vettem a zöldségesünktől friss kovászolni való uborkát. Jól megmostam, a szivacs dörzsis felével ledörzsöltem az uborkáról a kis "tüskéket". Ismét átmostam, a két végét levágtam, azután hosszára bevágtam  félbe, majd a másik végéről is ellentétesen. 

A kenyérszeleteket megpirítottam és becsomagoltam egy tüllanyagba (gézbe, hajhálóba stb.). Az egyik kenyércsomagot az öt literes üveg aljára tettem, rá egy kis csokor kaprot, azután egymás mellé beletettem az uborkákat, a kertünkben termett fokhagymából egy fejet megpucoltam, megmostam és az uborkák közé dobáltam. Meleg vízbe tettem egy teáskanálnyi sót, hogy elolvadjon és ráöntöttem az uborkára. A tetejére került a másik csomag pirított kenyér. A két üveget lefedtem egy-egy tányérral. 

Most a napon csücsülnek ketten, érlelődnek. Később folytatom.

 

 

Elkészült a kovászos uborka. Levettem a kenyereket a tetejéről. 

Kiszedtem az uborkát egy tálba. A kovászos lét pedig átszűrtem összehajtogatott hajhálón.

Az uborkát csírátlanított 7,2-es üvegekbe tettem és felöntöttem a levével. 

Vízben kiforralt ép lapkával lezártam az üvegeket.

85 fokon 25 percig dunsztoltam a befőzőautomatában.

 

Amikor kihűlt felcímkéztem és a kamrapolcra tettem, téli csemegének.